„Vegyszerek” okozta allergiák

A vegyszerek, mesterséges vegyületek által okozott legfontosabb betegségcsoportok: allergia, rák, anyagcsere betegségek. Ezek közül talán az allergiák keserítik meg leghosszabban az emberek életét. Az allergiás hatás vizsgálatához az egyszerűség kedvéért a körülöttünk lévő vegyszereket most három csoportra osztjuk: háztartási vegyszerek, gyógyszerek, kozmetikumok.

Mivel életünk majd 90%-át bezárva, négy fal között töltjük, a háztartási vegyszerekkel leginkább otthonunkban vagy munkahelyünkön érintkezünk. A tisztítás során alkalmazott savak, lúgok (pl. sósav) káros hatása mindeni számára egyértelmű, ezek szövetkárosító, irritatív hatásukkal közvetlenül veszélyeztetik egészségünket. A bőrirritáció mellett sok tisztítószer kipárolgása súlyos légúti károsodást okozhat. A légcső, hörgők, léghólyagok irritációjával akár rövidtávon - pár másodperc alatt - is súlyos légzési elégtelenség, légúti ödéma, fulladás alakulhat ki.

Ez a szöveti károsodás azonban nem keverendő össze az allergiás reakcióval. Az első kivétel nélkül mindenkinél, az utóbbi csak az arra hajlamos egyéneknél jelentkezik, bár ezek száma az utóbbi időben rohamosan növekszik. Mi lehet e növekedés hátterében?

Tudjuk, hogy az allergiák multifaktoriális megbetegedések, kialakulásukért számos tényező felelőssé tehető. Ilyenek a dohányzás, a környezetszennyezés, a légszennyezés, a túlzásba vitt higiénia és egyéb civilizációs megterhelések. Közös pont, hogy szervezetünket a természetben nem, vagy nem olyan nagy koncentrációban található vegyületek terhelik.

A háztartási vegyszerek folyamatos fejlesztése, újabb és újabb szuper zsíroldó hatóanyagok, adalékanyagok, tartósítószerek, mosószerek, kárpittisztítók, stb. kifejlesztése amellett, hogy házimunkánkat megkönnyíti, hozzájárul szervezetünk kémiai terheléséhez, így az allergiás megbetegedések gyakoriságának emelkedéséhez.

A háztartási allergiát okozó vegyületek közül a beépített anyagokat (pl. festékek, hígítók, ragasztók, lakkok, fapácok és konzerváló vagy kezelő anyagok) kevéssé tudjuk elkerülni, azonban a fogyó termékek (pl. mosó-, mosogató- és takarítószerek) terén a döntés, a választás lehetősége a kezünkben van. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy egészségünk miatt igen nehezen mondunk le kényelmünkről. Megjegyzem, akkor járnánk a legjobban, ha visszatérnénk a lúgszappanhoz, mivel egyrészt minden egyéb mosó- és mosogatószer, tisztító, fehérítő, stb. mesterséges vegyületet, potenciálisan irritatív anyagot, illetve allergént tartalmaz. Másrészt a gyártók nem hajlandók az előállítás során használt anyagok precíz deklarálására. Alternatívaként nem marad más az allergiások számára, mint az ÖKO-termékek jelenleg igen szűk választéka.

Áttérve a gyógyszerekre, melyek kifejlesztésének legfőbb célja egészségünk védelme vagy helyreállítása, sajnos el kell ismernünk, hogy emellett számolnunk kell potenciális egészségkárosító mellékhatásukkal is. Allergiát válthatnak ki például bizonyos antidepresszáns gyógyszerek, s hozzájuk hasonlóan a nem-szteroid gyulladás gátlók (pl. aszpirin), melyek emelik az allergiát okozó kémiai anyagok egyik csoportjának szintjét, így asztmás rohamot, ekcémás, szénanáthás tüneteket okozhatnak. Egyes gyógyszereknél (pl. a penicillin) a hatóanyag ellen jön létre allergia, ez esetben más hatóanyagot kell választani.

Más esetekben nem a hatóanyag, hanem gyógyszerben található egyéb összetevő (vivőanyag, tartósítószer, kapszula összetevő) okoz allergiát, de ez többnyire sajnos bizonyíthatatlan.

Az is előfordul, hogy nem a hatóanyag vagy más összetevők, hanem azok valamely bomlásterméke okoz galibát. Legjellemzőbb talán a napsugárzás hatására létrejövő fotoreaktív reakció, és a következményeként kialakuló ekcéma.

A vegyszerek harmadik nagy csoportja a kozmetikumok. A fiatalság „örök megőrzésének” reményében már egyre fiatalabb korban elkezdjük a különböző kozmetikumok, kezelések, beavatkozások igénybe vételét, vegyületek töménytelen mennyiségét víve bőrünkbe éveken, évtizedeken keresztül. Noha a múló idő jeleit néhány évvel késleltetjük, egyben a bőrallergia megjelenését is elősegítjük. Érdemes előnyben részesítenünk a gyógyszertárban kapható, vagy éppen „antiallergén”, „hipoallergén” jelzéssel ellátott kozmetikumokat, bár itt is legyünk óvatosak! Legtöbb esetben a kozmetikai piac igényeinek megfelelő több hónapos, vagy éves eltarthatóság érdekében a tartósítószerek, antioxidánsok kihagyása lehetetlen. Ilyen anyag például a paraben, ami maga is allergizál, vagy az emulgeáló szerként használt lanolin. A legbiztosabb, ha csak természetes anyagokat tartalmazó, ÖKO-terméket választunk, s további támpont lehet a terméken valamely független szakmai szervezet tanúsítványa, mely a magyar termékek esetében még megoldásra vár.

Dr. Babai László

Budai Allergiaközpont
"Allergiáról mindent egy helyen"

www.allergiakozpont.hu