Az emberiség fejlődésének korai szakaszában az egészséges fogak a túlélést jelentették. Ennek megfelelően gondoskodni is tudtak róla. Későbbiekben, a civilizáció fejlődésével vált a fogápolás esztétikai kérdéssé is.
A fog nem csupán az étkezés során betöltött szerepe miatt fontos, hanem a beszéd artikulációjában, és az arc struktúrájának megőrzésében is kulcsszerepet játszik. Fogbetegségeink kialakulásáért a helytelen szájápolási technikáink mellett a túlzott mennyiségű káros, könnyen erjedő, korrodálódó anyagok (pl. édesség, szénsav, dohány stb) bevitele a felelős.
A fogszuvasodás a fogak leggyakoribb betegsége, amelyet a szájban élő baktériumok által termelt savak okoznak. Ezek az savak megtámadják a fogak kemény külső rétegét, a zománcot, és idővel lyukakat hoznak létre. A fogszuvasodás fájdalmat, fogérzékenységet és súlyos esetben a fog elvesztését okozhatja. A fogínygyulladás a fogíny enyhe formájú gyulladása, amelyet gyakran a nem megfelelő szájhigiénia okoz. A tünetei közé tartozik a vörös, duzzadt, és könnyen vérző fogíny. Ha nem kezelik, idővel súlyosabb állapotba, parodontitisbe alakulhat.
A parodontitis a fogíny súlyosabb gyulladásos megbetegedése, amely a fogat támasztó szöveteket érinti és a fogak elvesztéséhez vezethet. A tünetek között szerepel a visszahúzódó fogíny, a rossz lehelet, a rágási fájdalom, és a fogak lazulása vagy elvesztése. A fogágybetegség a parodontitis másik neve, amely a fogat körülvevő struktúrák (szalagok és az állcsont is) súlyos megbetegedése, és a leggyakoribb fogvesztési ok. A fogérzékenység akkor jelentkezik, amikor a fog zománcának kopása vagy a fogíny visszahúzódása miatt a fog belseje, a dentin megsérül. Ez fájdalmat okozhat édes, savas, hideg vagy meleg ételek és italok fogyasztásakor. A fogközi szuvasodás a fogak közötti területeken alakul ki, ahol a fogmosás kevésbé hatékony. Ez a típusú szuvasodás gyakran nehezen észlelhető, és sokszor csak a fogorvosi röntgenfelvételeken mutatkozik meg.
A fogkő az, ami a fogak felszínén keletkezik, ételek, italok és a nyál találkozásából alakul ki, és tökéletes melegágya a kórokozóknak. Mindössze pár nap alatt képes a lepedékből fogkő képződni, ami később behúzódik az íny alatti területekre, így észrevétlenül az íny és a csont gyulladását is okozhatja. Ezért is annyira lényeges, hogy következetesen, minden nap alaposan tisztítsuk meg a fogakat.
A szájhigiénia részei a fogmosás, fogköztisztítás, nyelvtisztítás, száj és garat öblögetés, a rendszeres fogászati ellenőrzések, kezelések. Gyermekeknél már 6 hónapos kortól el lehet kezdeni a rágás fejlesztésével a szájápolásra való felkészítést. A rágófelület kialakulásával egyidejűleg a tejfogaknál a tisztítás sorrendjét a felső, alsó, külső, majd belső részek figyelembevételével rendszeres gyakorlással tanulhatják meg. A gyermek fogkefe puha sörtéjű legyen, a fogkrém cukor és fluormentes. A felnőtteknél a fogkrémek használatával az ételek színezőanyagai (pl kávé, tea) közömbösíthetőek, eltávolítják a foglepedéket, friss leheletet biztosítanak. Válasszunk fluormentes, színezék-és parabénmentes összetevőket, továbbá a fogkrémek lehetőleg ne tartalmazzanak kémiai fehérítő anyagokat sem.
A fogkefe minél kisebb fejű, közepes vagy puha sörtéjű, természetes anyagú legyen, 3-4 havonta javasolt a cseréje is. A szájvizek legyenek a különböző gyógynövények kivonatai, amelyek eljutnak, ahová a fogkefe és a fogselyem sem ér el. Használhatók fogmosás után és napközben fogmosás helyett is. Ha az íny nem gyulladt, akkor elég egy semleges hatású szájvíz alkalmazása, ha viszont vérzik, érzékeny az íny, akkor például a cserszömörcés szájvíz nagymértékben javítja a tüneteket. Az antibakteriális szájvizek némelyike még a torokgyulladás tüneteit is csökkenti. A szájvíz használata után 30 percig ne együnk, ne igyunk.
Szerző:
Seresné Koroknay Krisztina,
tanácsadó
Herbaház Győr