Mezei zsurló
(Equisetum arvense)
Évelő, virágtalan, spórás növény, mely hazánkban mindenütt, agyagos talajon, nedves réteken egyaránt megterem. Meddő, zöld hajtásában található hatóanyagainak - kovasav, flavonoidok, keserűanyag, és ásványi anyagok közül elsősorban a szilícium tartalmának - köszönhetően külsőleg és belsőleg is használható.
Belső alkalmazását elősorban húgyúti panaszokkal összefüggésben álló, vízeletkiválasztást fokozó hatása indokolja, népgyógyászatban számos betegség kezelésére önállóan, vagy teakeverékek alkotóiként ismert.
Vizelethajtó hatásának köszönhetően tisztítja a vesét, a húgyhólyagot és a húgyutakat, ezzel a húgyúti rendszer fertőtlenítésében, hajlam esetén a képződő vesehomok távozásában és a kőképződés gátlásában van kiemelkedő szerepe.
Kovasav tartalmának köszönhetően tisztító, méregtelenítő, emiatt fogyókúrás teakeverékek alkotója.
A vízháztartás és a kiválasztás szabályozása révén egyes anyagcserefolyamatok panaszai esetén (pl. magas húgysavszint miatti köszvény) a kiegészítő terápiákba illeszthető.
A népi gyógyászat tüdő tuberkulózis esetén is alkalmazta, de szívnyugtató, érvédő, érelmeszesedést gátló hatásáról is említést tesz.
Külsőleg szerzett ödéma (ütés, zúzódás) esetén nyugtató borogatásként alkalmazható a főzete, ülőfürdő, borogatások formájában pedig ízületi megbetegedések, reumatikus elváltozások, mozgásszervi panaszok esetén is eredményes.
Csontvédelemre, ízületi regenerálódásra belsőleg is alkalmazzák, ez elsősorban ásványi anyag felhalmozó tulajdonságának köszönhető.
Tea készítése és adagolása:
1-2 kávéskanálnyi gyógynövényi drogot 2dl vízzel 10-15 percig főzünk, 10 percig állni hagyjuk, szűrjük. Naponta 3 csészényi zsurló tea fogyasztható.
Megjegyzés: szív- és veseelégtelenségben szenvedők számára ellenjavallt, vizelethajtó hatása miatt veseköves betegségben orvosi kontroll mellett alkalmazható.
szerző:
Szabó Erika
természetgyógyász
Bp. Százados út