Talán nem is jut eszünkbe, hogy mennyi életmódbeli tényező befolyásolhatja az immunrendszer működését. A kiegyensúlyozott, vitamindús táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a dohányzásmentes életmód, a stresszkezelés, a kedvező szociális körülmények, ill. perisztázis (családtagok, barátok, támogató ismerősök) mind kedvezően hatnak az immunrendszerre, egészségre, jóllétre.
Az immunrendszer nélkülözhetetlen szerepet játszik a fertőzésekkel szembeni védelemben, a daganatsejt kifejlődésének, valamint növekedésének megakadályozásában, és saját sejtjeink, szöveteink, szerveink, szervrendszereink védelmében, az autoimmunitás gátlásában.
A mindennapos stresszhelyzetek levezetése mellett nélkülözhetetlen a megfelelő táplálkozás. Különösen az évszakváltások idején fontos a vitamin és ásványi anyag pótlásra fokozottabban figyelni.
A D-vitamin szerteágazó hatásairól napjainkban nagyon sokat és sokfélét lehet olvasni. Nem véletlenül, hiszen igen sokrétű, nélkülözhetetlen szerepet játszik szerveink működésében. A D-vitamin – más néven ergoszterol – egy hormontermészetű, zsíroldékony vitamin. Több formában fellelhető. Az egyik formája a D3 vitamin (cholekalciferol), amely a koleszterinből alakul át napfény hatására, de számos állati eredetű étel elfogyasztásává is bejuthat szervezetünkbe. A D2-vitamin (ergokalciferol) változatát gombák állítják elő, biológiai hatásai azonban fele olyan erősek, mint a D3-vitaminé. A D-vitamint a máj tárolja, szükség esetén pedig a vese aktiválja. Szerepet játszik a csontok épségében, fejlődésében, a kalcium anyagcserében, a sejtnövekedésben és fejlődésben. Az immunrendszer szempontjából két fontos feladat hárul rá: a D-vitamin receptorokat többségében az immunsejtek állítják elő. Emellett az immunsejtekben aktív D-vitamin anyagcsere zajlik, melynek folyományaként inaktív D-vitaminból aktív forma alakul ki, lokálisan. Ebből a két funkcióból ered az immunrendszeri egyensúly, amely az autoimmunitás visszaszorításának és gyulladások megakadályozásának záloga.
A C-vitamin vízben oldódó, antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező vitamin, amely szerepet játszik a kollagén szintézisben, immunvédelemben, a krónikus betegségek kezelésében. A legtöbb állati szervezet képes C-vitamint szintetizálni, az ember azonban nem, ezért folyamatos pótlásra van szükség.
Különösen évszakváltás időszakában és az őszi, téli hónapokban a hűvös, szeles, csapadékos időjárás, lehűlés miatt szükség lehet sejtjeink védelmének javítására, immunrendszerünk működésének stabilizálására. Ehhez járulhat hozzá a C-vitamin megfelelő alkalmazása, és mivel a C-vitamin is antioxidáns tulajdonságokkal jellemezhető, ezért flavonoidokkal kombinálva a sejtvédő hatása felerősíthető.
A gyógynövények szerepe az immunrendszer működésében
Számos gyógynövény, növényi hatóanyag járulhat hozzá az immunrendszer megfelelő működésének fenntartásához, melyek között a bíbor kasvirág (echinacea), a homoktövis és még számos más gyógynövény is felsorakoztatható. Lássuk!
Homoktövis
A homoktövis nem csupán kiemelkedően magas C-vitamin, hanem értékes antioxidáns (pl. karotinoidok, béta-szitoszterol) vegyületei révén fejt ki immunerősítő hatást. Írásos feljegyzések szerint Krisztus születése után 700 körül már alkalmazták a tibeti gyógyítók a Himalája magaslatain. A homoktövis rendkívül jól tűri a szélsőséges időjárási körülményeket, pl. a mínusz 40 C-foknak is ellenáll. Hazánkban négy szibériai homoktövisfajta terem, melyeknek nemcsak alakja, termése, mérete és színe különböző, hanem C-vitamin és karotinoid tartalma is.
Maca
A maca (Lepidum meyenii) egy vöröses színű gyökér, amelynek gyógyászati alkalmazása többszáz éves múltra tekint vissza Peruban, az Andok magaslatán élő indiánok körében. Jóllehet a nyugati országokban étrend-kiegészítőként csak az utóbbi évtizedekben vívott ki magának népszerűséget.
Mivel a nyugati orvoslás és természetgyógyászat kevéssé ismeri, ezért jótékony tulajdonságairól meglehetősen szegényes információkat lelhetünk fel. Azonban egy néhány évvel ezelőtti tudományos vizsgálat eredménye alátámasztja a maca poliszcharidjainak jótékony immunrendszert támogató tulajdonságát, mely a fagocitózis folyamatának erősítésében, a CD80 termelés fokozásában és a NO (nitrogén oxid) szekréciójának stimulálásában nyilvánul meg.
Fokhagyma
A fokhagyma gyógyhatásait már az ókori Egyiptomban ismerték, ahol a piramist építő rabszolgákat kötelező fokhagyma-adaggal látták el a teljesítőképesség fenntartására. Az ókori Görögország legnagyobb orvosa, Hippocrates a megfázást kezelte fokhagymával, de bőrpanaszokra és az emésztés javítására és féreghajtásra is ajánlotta. A középkorban Hildegard von Bingen, bencés apátnő kis mennyiségben, nyersen fogyasztva javasolta. Korunkban vírusok, baktériumok által okozott gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén, valamint az immunrendszer erősítésére és vérnyomás- és vér-zsírszint csökkentésre, véralvadás gátlásra alkalmazzák.
Feltehetjük a kérdést, hogy az elmúlt évszázadokban változott-e a fokhagyma felhasználása, ill. milyen kutatási eredmények mutatják kedvező hatásait? Nos, a fokhagyma koleszterin szintet csökkentő hatása viszonylag régóta bizonyítékot nyert. Vérnyomáscsökkentő, immunrendszert támogató hatása az elmúlt években-évtizedben vált tudományosan igazolttá. A fokhagyma képes a makrofág és NK-sejt aktivitást fokozni, a T és B-sejtek képződését elősegíteni, ezáltal az immunrendszer működését képes megváltoztatni, modulálni.
Lícium
A lícium a kínai gyógynövény terápia egyik kulcsfontosságú összetevője. Latin neve Lycium barbarum, amelynek nem csupán gyümölcse, hanem gyökere is értékes hatóanyagokat hordoz.
A fénylő, élénkpiros színű érett gyümölcsét általában késő nyáron, kora ősszel takarítják be. A gyökér beszedését az egész év folyamán végezhetik. Goji bogyónak, más néven ördögcérnának is nevezik.
A modern herbalisták immunrendszer erősítésre és magas vérnyomás kiegészítő kezelésére alkalmazzák, mivel jelentős értágító hatással jellemezhető. A károsító szabadgyökök közömbösítésének képességét antioxidáns hatásai predesztinálják. Az immunsejtek aktivációja révén az immunrendszer védelmében lehet segítségre.
Echinacea (bíbor kasvirág)
Először az észak-amerikai indiánok alkalmazták fertőzések kezelésére. A 18. század óta Európában is számtalan fajtáját termesztik. Az ú.n. eklektikus medicina az 1800-as évek végén írta le az echinacea – más néven kígyógyökér – rendkívül erős gyulladáscsökkentő hatásait. Napjainkban az immunrendszer erősítésére, fertőzések megelőzésére és kezelésére alkalmazzák. Bonyolult biokémiai folyamatok – pl. NK sejt aktivitás és leukocita mobilitás fokozás - révén biztosítja az immunrendszer védelmét.
Kamilla
A kamilla gyógyító hatásait az ókor óta ismerik a 16. században a leggyakrabban alkalmazott gyógynövényként tartották számon. A gyomor-bélrendszerre fejt ki nyugtató hatást, oldja a haspuffadást és segít a májbetegségek, valamint a hólyaghurut kezelésében. Baktericid, nyálkahártyavédő, gyulladáscsökkentő, simaizomgörcsoldó, gyomor-bélrendszeri védelemben betöltött szerepe gazdagon kutatott. Csillapítja az epebántalmak, emésztési rendellenességek okozta fejfájást, elősegíti a menstruációt. Emellett az immunvédelemben is részt vesz.
Propolisz
A propolisz gyógyhatásai az ókor óta ismertek. Arisztotelész idejében a görögök bakteriális fertőzéseket, tályogokat kezeltek vele. Az asszírok a sebek és tumorok gyógyítására alkalmazták. Egyiptomban a fáraók mumifikálásának egyik komponense volt. Napjainkban a bakteriális és vírusos, gombás és protozoon okozta fertőzések egyik hatékony ellenszere.
A kórokozókkal szembeni védelem biztosítása mellett az immunrendszer támogatására, gyulladáscsökkentésre, sejtvédelemre is ajánlható. Egy friss japán kutatási eredmény szerint a propolisz a CD11 immunsejtek kalcium szignálfunkcióját fokozva immunstimuláló hatást fejt ki.
Ginseng
A ginzeng többszáz éve ismert gyógynövény, amelyet a kínaiak máig nagy becsben tartanak. Nem véletlenül, hiszen nincs olyan szövet az emberi szervezetben, amelyre ne fejtene ki hatást. Kiemelkedik immunrendszert támogatzöldbúzaó, roboráló, vitalizáló, afrodiziákus és gyulladáscsökkentő tulajdonsága. A Panax ginzeng poliszacharidjainak köszönhető az immunrendszert támogató hatás.
Grapefruitmag
A grapefruit fa először a Karib térségben vált ismertté. Barbados szigetén fedezték fel és 1823-ban kezdték meg kereskedelmi kultivációját Floridában. A grapefruit elnevezés a szőlőből vezethető le, amelynek oka talán a csoportokban elhelyezkedő, fürtös szerkezet. A gyümölcs magjának kivonatát az alternatív gyógyászat széles spektrumban alkalmazza. A grapefruit jellegzetes kesernyés ízt hordoz. A gyógyászatban magjának kivonatát alkalmazzák. Nem csak a baktériumok, hanem a vírusok és gombás fertőzések ellen is javasolható.
A grapefruitmag kivonat gyógyító ereje a polifenol vegyületeknek köszönhető. Az aktív négyes ammónium komplex összetevő, a kórokozó citoplazma membránján alakítja ki az antimikróbás hatásokat. Gyulladások kezelésére általában 2dl vízzel higított 15 csepp extraktum alkalmazása javasolt. A vízzel hígítás elmaradása komoly gyomor-bélirritációt okozhat.
Zöldbúzafűlé
Először az ókori egyiptomiak alkalmazták, akik Isis ajándékának nevezték. Dániel könyvében említést tesznek Nebuchadnezzar királyról, aki hét évig gyógyfüvek keverékét fogyasztva nyerte vissza erejét és mentális egészségét. Klorofilltartalmánál fogva javítja a sejtek oxigénfelvételét, fokozza az immunvédelmet, javítja az anyagcserét, gyorsítja a regenerációt, segíti a szervezet méregtelenítő folyamatait.
Összefoglalva elmondható, hogy - különösen a téli hónapokban és évszakváltások idején - a légutak egészségének fenntartásában az immunrendszer működését támogatnunk kell. Mindebben nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás, rendszeres testmozgás. Fontos szerepet játszhatnak a gyógynövények is, különösen a homoktövis, echinacea, grapefruitmag, propolisz, kamilla, maca, lícium, ginseng, zöldbúzafűlé és fokhagyma. Az immunrendszer megfelelő működésében a D-vitamin is nélkülözhetetlen.
Dr. Boros Szilvia