Egyike azon gyógynövényünknek, melynek népszerűségét a konyhai felhasználása is elősegítette.
Fűszernövénynél azonban sokkal értékesebb a fokhagyma, aminek jellegzetes illatát a gerezdek feltárásakor, összepréselésekor keletkező allicin és más kéntartalmú vegyületek adják, ugyanakkor ásványi anyagokban és vitaminokban is bővelkedik. A friss fokhagymát számtalan módon fel lehet dolgozni, tinktúrák, pépek, szárított pehely, vagy granulátum készülhet belőle, de frissen tűnik a leghatékonyabbnak: kórokozókkal szembeni hatása így a legerősebb, természetes antibiotikum szájüregi, ill. garatgyulladás esetén. A gyomor és bélnyálkahártya stimulálásával fokozza az emésztést, ugyanakkor bélpanaszok esetén is igazolt a hatása, pl. a népgyógyászatban bélférgesség esetén hazánkban is régóta alkalmazzák, míg egyes kórokozókra, élősködőkre gyakorolt hatását kísérletileg is igazolták. A benne található ajoén nevű vegyület gátolja a vérrögök képződését, emellett csökkenti a vérszérum magas koleszterinszintjét.
Gyógyszerkénti felhasználása az érelmeszesedés megelőzését, kialakulásának késleltetését célozza. Szélhajtó, méregtelenítő, szív-és érrendszert támogató készítmények méltán hatékony komponense. Külsőleg alkalmazva főzete - almaecettel együtt - sebek, sérülések esetén fertőtlenítőszerként használható, ugyanez a főzet belsőleg alkalmazva segítheti a koleszterin értékek megfelelő szinten tartását is. Fogyasszunk tehát minél többször nyers fokhagymát, a kellemetlen lehelet elkerülése érdekében pedig zeller, menta, nyers petrezselyem levele, vagy ánizs és édeskömény magja lehet segítségünkre.
Szerző:
Szabó Erika
természetgyógyász
Herbaház Budapest, Százados út 18.