Készen is vásárolhatunk csíráztató edényt, műanyagból több emeletes változatok is léteznek. A legolcsóbb megoldás a befőttesüveg, melynek nyílására gumival gézt, szúnyoghálót, vagy akár egy régi nylonharisnyát rögzítünk.
Válasszunk jó minőségű magvakat, ne legyenek se öregek, se vegyszeresek.
Szűrőben, folyóvíz alatt mossuk át őket, a mennyiségnél vegyük figyelembe, hogy áztatás során a magvak megduzzadnak, a csírák pedig a magok eredeti térfogatának sokszorosára növekednek. Öntsünk rájuk annyi langyos vizet, hogy épp ellepje őket. Az áztatási idő magfajtától függ: gabonaféléket 12 órán át, apróbb magvakat 4-8 órán át, vastagabb héjú, olajos magvakat 18-24 órán át célszerű áztatni. A kifejezetten csíráztatásra árusított magvaknál a csomagoláson jelzik az ajánlott áztatási időt. A 25-28 °C ideális számukra, szobahőmérsékleten hosszabb az áztatási idő.
Áztatás után újra öblítsük le a magokat, majd töltsük meg velük a csíráztató edényt legfeljebb a harmadáig, hogy elegendő hely maradjon a növekedéshez. Többemeletes csíráztató készletnél a legalsó, zárt tálba kerül a víz, erre tegyük a lyukas tálakat a magokkal. A hálóval fedett befőttesüveget tároljuk nyílással lefelé, kb. 45 fokos szögben támasztva, alatta legyen egy tál, amibe a víz lecsöpöghet. A háló mindig tiszta legyen a szellőzés érdekében. Az első 2-4 napon tartsuk az edényt sötét, meleg, jól szellőző helyen.
Naponta kétszer öblítsük le a csírákat langyos vízzel, majd alaposan csöpögtessük le, mert a pangó víz penészedést okozhat. Ha egy-egy öblítés kimarad, nem baj, de 2 nap után már elkezdenek penészedni!
2-4 nap múlva, szűrőbe téve, egy tál vízben gyengéden átmosva, távolítsuk el a levált maghéjakat, melyek kellemetlen szagot, penészedést okozhatnak. Csöpögtetés után a csíráztató edénybe visszatéve, már világos helyre, de nem közvetlen napfényre kerülhetnek a magok. Egyes fajták már ekkor fogyaszthatók, mások több időt igényelnek, de ez egyéni ízlés kérdése is. A lencse, csicseriborsó, mungóbab például, fiatalon, sötétből kivéve a legfinomabb, amíg a csírák zsengék.
„Aratás” előtt ismét öblítsük le a csírákat, frissen a legjobb fogyasztani, de hűtőben, üvegben frissek maradnak, és még 1-2 hétig lassan tovább fejlődnek. Fogyasztás előtt 1-2 órára közvetlen napfényre is kitehetjük.
Van, aki elejétől kezdve világos helyen csíráztat, s nemcsak egy fajtát, hanem saját ízlése szerinti magkeveréket állít elő pl. brokkoli, csicseriborsó, hagyma, káposzta, lencse, lucerna, mustármag, napraforgó, retek, szezámmag, tönkölybúza, vöröskáposzta, esetleg zsázsa felhasználásával.
A karácsonyi búzafű készítéséhez egy 5-8 cm mély tálca szükséges, melyet feléig megtöltünk virágfölddel. Ne nyomkodjuk le! A tönkölybúza magokat beáztatjuk, majd csíráztatni kezdjük. Mikor a maghéjak megrepednek, szórjuk őket az előkészített tálcára, és takarjuk le újságpapírral vagy egy másik tálcával, de földet ne szórjunk rá. A sötétség és az enyhe nyomás elősegíti a csírák gyökerezését. A földet tartsuk enyhén nedvesen. Mikor a hajtások ledobták a maghéjakat (kb. 4 nap), tegyük őket fényre, a földet tartsuk nedvesen, és egy héten belül már arathatunk is. A szárakat a tövükhöz minél közelebb vágjuk el, frissen fogyasszuk!
Csíráinkat pedig akár nyersen – salátában, szendvicsben –, akár főzelék- vagy levesbetétként fogyaszthatjuk, sőt süteményekbe is süthetjük. Szárítás után ledarálva lisztkeverékbe is tehetők. Jó étvágyat!
Vargha Sára, kertészmérnök
www.permakultura.hu
Forrás: ParaMedica Egészség Magazin