A bőrrák két leggyakoribb típusát a kiindulási sejtek alapján nevezték el alapsejtes, illetve tüskéssejtes ráknak. Az alapsejtes típus lassan növekszik, ritkán ad áttétet, viszont ráterjed a környező szövetekre, ami főleg az arcon súlyos károsodást is okozhat. A tüskéssejtes rák áttétet is ad, főleg a közeli nyirokcsomókba, de a véráramon keresztül akár a távolabbi szervekbe is eljuthat.
A legsúlyosabb bőrdaganat a melanoma malignum, amely a melanocitákból (fekete vagy sötétbarna festékanyagot – melanint – képző sejtekből indul ki, és minden más daganattípusnál gyorsabban növekszik. A melanoma a nyirokcsomókra is ráterjedhet, ha ez kimutatható, akkor már a test távolabbi részeit, a májat, a tüdőt, vagy az agyat is elérhette.
A bőrdaganatoknak csak 5%-a melanoma, viszont ez vezet a leggyakrabban halálhoz. Előfordulása az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megnőtt (főként 50 év felett), emellett egyre fiatalabb korban, akár 18 év alatt is jelentkezhet, tehát érdemes részletesebben megismernünk kockázati tényezőit, felismerést segítő jellemzőit, illetve a kezelési lehetőségeket.
A melanoma legtöbbször ép bőrön keletkezik, hirtelen megjelenik, mint egy fekete színű, furcsa küllemű „csúnya új anyajegy”, vagy lassan is kifejlődhet egy meglévő anyajegy szín- és formaváltozásával. Gyakran jelenik meg a törzsön, férfiaknál a fej és nyak területén, nőknél gyakran a lábszáron. Az ártalmatlan anyagjegytől az alábbi jellemzők - 4SZ - különböztetik meg:
- Szimmetria: kerek, ovális forma helyett, szabálytalan, asszimmetrikus;
- Szélek: az anyajegy éles határvonalával szemben, széle elmosódott vagy karéjos;
- Szín: az egy árnyalatú anyajeggyel szemben két vagy több színárnyalata is van;
- Szélesség: átmérője nagyobb, mint 6 mm.
Gyakori figyelmeztető jel lehet egy újonnan kialakult hámlás, vagy a viszkető anyajegy. Előrehaladott stádiumban az anyajegy tapintata is megváltozik, megkeményedik, dudoros felszínű lesz. A szokatlan küllemű anyajegyek gyakrabban alakulnak melanomává, mint a szokványos anyajegyek. Egyes családokban nagy számban fordulnak elő ilyen anyajegyek, nekik a fokozott kockázat miatt gyakrabban kell ellenőrzésre járniuk.
Rizikótényezők:
- ha már volt a családban melanoma (2 vagy több közeli rokon);
- nagyszámú (50-nél több), vagy szokatlan felépítésű anyajegy;
- veleszületett, nagy felszínű anyajegy;
- túlzott napozás, szolárium, súlyos napégés;
- világos, szeplős bőr, vörös, vagy szőke hajszín, világos, főleg kék szem.
Szakértők szerint a melanoma világszerte emelkedő gyakoriságának oka, hogy az emberek egyre több időt töltenek a napon. Mivel az „elszenvedett” UV-sugárzás összeadódik, a kockázat a kor előre haladtával növekszik. Emiatt a napvédelmet már gyermekkorban el kell kezdeni. A megfelelően fedő ruházat, és az UV-sugárzást 99%-ban kiszűrő napszemüveg mellett gondoljunk arra is, hogy a 12-30 faktorú naptejek csak mérsékelt védelmet jelentenek, de 30 fölött már valóban kiszűrik a káros sugarak nagy részét. |  |
A megelőzés fontos része a kéthavonkénti alapos önvizsgálat egy nagyméretű, és egy kézi tükör segítségével. Jegyezzük meg, hol van anyajegy, májfolt, szemölcs, szeplő, festékhiány vagy más bőrfolt, s ezek hogy néznek ki. A későbbi önvizsgálatoknál azt kell megfigyelnünk, hogy változik-e valami: méret, rajzolat, szín, van-e olyan seb, ami nem gyógyul, nedvezik, vérzik. Ne hagyjuk ki a hátat, a nemi szerveket, sőt a hajas fejbőrt sem! Ha szokatlant észlelünk, forduljunk azonnal bőrgyógyászhoz a diagnózis, a mielőbbi kezelés érdekében! Ne feledjük: minden beteg meggyógyulna, ha a bőrrákot idejében, még a daganat tovaterjedése előtt felismernék és kezelnék! Ne várjunk a fájdalom jelentkezésére, mert a bőrrák ritkán okoz fájdalmat!
|
|
|
